A Kerülj Előnybe Elliottal! Építőelemek jegyzet 27 sematikus, vagy historikus ábra segítségével, magyar nyelven mutatja be azt a logikát, amellyel Elliott 85 évvel ezelőtt nagyszerűen dekódolta a tőzsdei árfolyamgrafikonokat.

A kiadvány az eredeti, ortodox Elliott-elmélet építőelemeinek katalógusa néhány személyes kommentárral és egy évtizedeken áthúzódó történelmi Dow Jones index példával. A hullámok alapelve szerint minden árfolyammozgás visszavezethető öt alakzat egyikére, vagy azok kombinációjára. A társadalmi hangulat – vele az értékítélet – állandó hullámzása ezeket az építőelemeket hozza létre fűzi egymásba és ismételgeti folyton a legváltozatosabb megjelenésű fraktálokat és trendeket rajzolva elénk a grafikonon. Vágjunk bele és találjuk meg a rendet a káoszban!

A könyv megrendelhető PDF és EPUB (elektronikus könyv) formában így könnyebb mindig a kezünk ügyében tartani. A kiadvány ábrái és tipográfiája kényelmes olvasást tesz lehetővé bármilyen mobil eszközön (telefonon, táblagépen) és számítógépen.

“Kerülj Előnybe Elliott hullámaival!” tréning Építőelemek alapozó jegyzete PDF és EPUB formátumban

Ismerd meg Elliott rendszerét és a tőzsde világát!

Rendeld meg az Építőelemek kiadványt

PDF kiadvány ára: 2500 forint. PDF + EPUB kiadványok együttes ára: 3000 forint. Fizetési információk a visszaigazolásban.

    Nem küldünk hírlevelet. Nincs. Évente maximum két emailben azonban szívesen tájékoztatunk a kiadvány változásairól illetve továbbképzési lehetőségekről. Az email bármikor lemondható.
  • Link az adatkezelési tájékoztató oldalhoz.
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.


A kiadvány tartalomjegyzéke:

SÉMA ÉS PSZICHOLÓGIA

Filozófia a hullámok alapelvéről és a tőzsdei valóságról >> | Felfedezés az alapvető sémáról | Az impulzus öt hulláma | A ciklus két oldala | Fraktálszerkezet | Trendek, szintek, jelölések | Csordaszellem és a biológia magyarázat | A „lágy” vezérlőelvek

ALAKZATOK ÉS VEZÉRLŐELVEK

A diagonál – záró változat | Az újabb diagonál alakzat | Megnyúlás | Csonka impulzus | A betűk oldalán | Zigzag és dupla zigzag | Flat | Háromszögek | Szabályok kontra vezérlőelvek | A váltakozás vezérlőelve | Váltakozás korrektív alakzatokon belül | Korrekciók mélysége vezérlőelv | Fibonacci matematika | Fibonacci retracement impulzuson belül | Trendirányú Fibonacci kivetítés impulzuson belül | Korrektív alakzatok Fibonacci arányai


Folytatnád? Lépnél a gyakorlati alkalmazás irányába?

Kerülj előnybe Elliott hullámaival és RSI-vel tőzsdei kereskedési tréning


Részlet a kiadványból

FILOZÓFIA A HULLÁMOK ALAPELVÉRŐL ÉS A TŐZSDEI VALÓSÁGRÓL

Az Elliott-i hullámelmélet önmagában nem kereskedési módszer, hanem a természetben megfigyelhető növekedési modell, amely egyszerre alkalmazható a társadalmi folyamatok, a kultúra, a politika, és ami nekünk fontos, a tőzsdei árfolyamok értelmezésére és az értelmezésből levezethető várakozások megfogalmazására. Véges számú, ismétlődő alakzat és az összekapcsolódásuk definiálásával írja le a pénzügyi piacok viselkedését, végtelen fejlődését és fel-le ingadozását. Segítségével az aktuális árfolyamszint trenden belüli helyzetére, a következő elmozdulás irányára és nagyon gyakran a mértékére vonatkozóan is egészen specifikus szcenáriókat, vagyis forgatókönyveket állíthatunk fel. Fontos a többes szám, mert szinte sohasem egy, és csakis egy lehetséges kimenetel van, nemcsak egyféle előrejelzés készíthető. Elliott elmélete bizonyos szabályszerűségek mentén egyszerre többféle álláspont és szcenárió létjogosultságát is elismeri. Sok érdeklődőt elriaszt ez a tulajdonsága, pedig a tömegben cselekvés pszichológiai folyamatai által űzött árfolyamok világában nincs egyértelmű bizonyosság, mindig több kimenetel lehetséges.

Gyakran pálcát törnek a hullámok alapelve (Elliott Wave Principle – röv.: EWP) felett, mondván, hogy Elliott elméletét alkalmazó elemzők sokszor eltérő értelmezéssel állnak elő ugyanazon árfolyammozgás kapcsán. Ezért tévesen arra következtetnek, hogy szubjektív az alkalmazása. Máskor az EWP ellen érvelve hibának róják fel, ha több alternatíva marad az asztalon egy mozgás értelmezése kapcsán. Márpedig a piacok objektív valóságához épp a többféle alternatívában gondolkodás, sokszor a több irányra felkészülés áll közel. A legtöbb kereskedő gyenge pontja, hogy nem képesek a piac mindkét oldalát meglátni. Amint valamilyen módon véleményt alkottak az irányt illetően, azon nyomban egyben ragaszkodni, kötődni is kezdenek hozzá, így kizárólag a piac kiválasztott oldalát hajlandóak végiggondolni és kereskedni. A tőzsdén az objektivitás a többfelé gondolkodás képessége, amely a tőzsdei kereskedő legjobb érdekeit szolgálja. A kezdeti véleményünk sokszor, sőt akár az esetek több mint felében nem állja meg a helyét. Legjobb, ha ezt gyorsan felismerjük, és máris váltani tudunk az addig alternatív megoldás irányába. A legtöbben azért nem rendelkeznek a gyors váltás előnyével, mert noha az árfolyam mozgása nem erősítette meg az elképzelésüket, még mindig a kezdeti és egyben egyetlen lehetőségükre összpontosítanak.

Elliott rendszere a többféle lehetséges kimenetel ellenére is képes a szabályaival meghatározni az egyes szcenáriók érvényességi határát. Az elméletet alkalmazó kereskedő egzakt módon, és objektív szempontok mentén tudja kijelölni azt a pontot, ameddig a piac igazolja az általa valószínűbbként preferált forgatókönyvet. Másrészt az ún. vezérlőelvek útmutatásával mindig lehetséges a különféle, ki nem zárható szcenáriók rangsorolása a bekövetkezés valószínűsége szerint. A rendszer objektivitása nem elsősorban a szcenáriók rangsorolása tekintetében biztosított, hanem abban, hogy minden egyes kiválasztott szcenárió mellé egyértelműen meghatározható az árfolyamszint, amelynek átlépésével a piac érvényteleníti az elképzelést. Az ilyen kritikus szint típusú határokat az egyes alakzatokra vonatkozó szabály szintű definíciók adják.

Valószínűbb esemény és a véletlenszerűség

A sikeres tőzsdei karrier egyik sarokpontját egy szemléletbeli kérdésben találjuk meg. A hétköznapokban megszoktuk, hogy a jól elvégzett munka után jár a jutalom, legegyszerűbben a havi fizetés formájában. A tőzsdén ezzel szemben a jól elvégzett elemzés és körültekintő tervezés jutalma a megfelelő valószínűséggel, de korántsem mindig bekövetkező várt esemény. Vagyis a hozadék nem közvetlenül maga a profit, hanem mindössze a jobb esély a konzisztens profitra. A kollektív emberi viselkedés által létrehozott hullámok ott vannak a grafikonon. Amikor felismerjük a nyomokat, akkor meg tudjuk állapítani, melyik kimenetelt választja nagyobb valószínűséggel a piac, melyik szcenárióban van az előny. Azonban az esetek elég nagy részében mégis valamelyik kevésbé valószínű, alternatív útra tér az árfolyam.

A példa kedvéért képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amit az esetek cca. 52 százalékában követ a piac. Amikor megjelenik az alakzat, amelyből következtetünk, akkor semmiféle fogódzónk nincs arra vonatkozóan, hogy az árfolyam éppen pont most választja a gyakoribb szcenáriót, vagy pedig az alternatív Elliott-i forgatókönyvekből látunk majd egyet kibontakozni. Mert véletlenszerűen következik be az egyik, vagy a másik. Az operatív jelölés elkészítése, majd az egyéb belépési kritériumaink körültekintő megkeresése után nincs értelme sokat foglalkozni a további szűréssel, ugyanis nem lehet a vesztes kereskedési szituációkat kikerülni, vagy megelőzni. Csak annyit tudunk, hogy a preferált szcenáriónk 100-ból 52 alkalommal bekövetkezik, és 48 alkalommal nem.

Teljességgel esélytelen eltalálni a sorozatot, amely szerint a kiemelt, legvalószínűbb operatív változat és a 2-3, vagy több komoly alternatíva váltják egymást; csak azt tudhatjuk, százból melyik, hány alkalommal fordul elő.

A valószínűség mint piaci valóság megértése alapján felépített várakozásaink adják a sikeres tőzsdei karrier alapját. Ha ezt nem sikerül elfogadni és a biztos kimenetel gondolatától, és az arra rámutató Szent Grál keresésétől elszakadni, akkor annak küzdés, félelem, állandó bizonytalankodás, sőt egyes esetekben blokkolás és fájdalom lehet az eredménye.

Elliott modellje épp a fent említett két sajátossága, tehát a többféle lehetséges kimenetel elfogadása és a valószínűségekben gondolkodás miatt állja meg a helyét bármilyen likvid piacon, ahol a szereplők száma eléri azt a kritikus sokaságot, amelyben a tömegben cselekvés jellegzetességei érvényre jutnak.

A piaci realitás Elliott-i ábrázolása azért jelentős, mert a főleg pusztán matematikai formulákkal kereskedési szignálokat generáló módszerekkel szemben, az EWP kontextust ad az értékeléshez. Képes meghatározni egy szignál értékű piaci jelenség előzményét és feltételekhez köthető kilátásait. A kontextus beazonosítása által alkalmas annak eldöntésére, hogy az adott összefüggésben mekkora a megbízhatósága, illetve egyáltalán mikor van értelme a jelzésnek, esetleg mikor jobb figyelmen kívül hagyni egy pusztán mechanikus be-, vagy kilépési szignált.